Az Izland benépesedésének idején még kevéssé volt érezhető a keresztény hatás Észak-Európában és Skandináviában. A sziget első lakói a régi óészaki isteneket imádták, avagy az Æsirokat: Óðinnt, Þórt, Freyrt, Frigget és Freyját. A 13. században készült el egy, az…

Az északi emberek terjeszkedése a vikingkorban nyugat felé nem állt meg Izlandnál. Már azelőtt tudtak egy távolabbi föld létezéséről, ahova majd a késő 10. században jut el egy bizonyos izlandi földműves. Norvégiában született, több embert megölt mind hazájában, mind…

A 19. században jelent meg a Þjóðveldið kifejezés, amit köztársaság értelemben használtak. Manapság a szót azonban arra a decentralizált társadalmi rendszerre értik, ami a X-XIII. század között volt jellemző Izlandra.Ősi szokás a szabad férfiaknál, hogy összegyűljenek és…

Mint az előzőekben, most is a Landnámabókhoz fordulok segítségért. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy nem Flóki volt az első, aki Izlandra tévedt.Flóki Vilgerðarson volt egy férfinak, egy nagy vikingnek a neve, aki  Garðarshólmit (Izland egy névvariánsa. Az elnevezés…

Hogy konkrétan el tudjuk helyezni a letelepedés időszakát, segítségül hívtam a Landnámabókot, ami az első fejezetében behatárolja az időintervallumokat és a területet.Amikor Izlandot felfedezték és Norvégiából benépesítették, Adorján (II.) volt a római pápa, majd utána…

Izland a világ más, lakott régiójával szemben igen sokáig lakatlan maradt, mígnem a vikingkorban, amely kezdetét úgy a 800-as évekre tehetjük, az északi emberek (Norsemen) el nem kezdtek hajókat építeni, amelyek elvihették őket az Atlanti-óceán északi részén át akárhova igen…