Mint az előzőekben, most is a Landnámabókhoz fordulok segítségért. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy nem Flóki volt az első, aki Izlandra tévedt.

Flóki Vilgerðarson volt egy férfinak, egy nagy vikingnek a neve, aki  Garðarshólmit (Izland egy névvariánsa. Az elnevezés Garðar Svavarssontól ered, egy svéd vikingtől, aki eltévedt a tengeren és Izland partjaihoz sodródott. Az nevet latin nyelven íródott művekben is fellelhetjük: Insula Gardari.) kereste, és azon a helyen szállt vízre, amit ma Flókavarðinak mondanak. Hörðaland és Rogaland találkozik ott. Először a Shetland-szigetekhez ért és Flókavogurnál ért partot. Ott Geirhildur, a lánya, belefulladt a Geirhildarvatnba. Flókival volt a hajón egy jó ember, kit Þórólfurnek hívtak, és egy másik: Herjólfur. És volt még egy, Faxi, aki a Hebridákról származott.
Flóki három hollót vitt magával a tengerre. Amikor elengedte az elsőt, az leszállt a hajóorra; a második felrepült a levegőbe, majd vissza a hajóra; a harmadik pedig elrepült a hajóorr felé, át azon, egyenesen arra, amerre a szárazföldet felfedezték. Horntól keletre elkezdtek a déli partok mentén hajózni. De ahogy nyugat felé vették az irányt, és Reykjanest körbehajózták, feltárult előttük egy sekély öböl, egy torkolat, így ráláthattak Snæfellnesre. Faxi ezt mondta: "Ennek egy nagy földnek kell lennie, amit felfedeztük, és mily hatalmas folyók vannak itt." És elnevezték a folyót Faxaóssnak. Flóki és emberei elhajóztak nyugat felé, és Breiðafjörðurnél értek partot, ott, ahol most a Vatnsfjörður-öböl található, Barðaströnddel szemben. Az öböl annyira bővelkedett halban, hogy ennél az oknál fogva nem takarmányoztak, nem gyűjtöttek szénát, így az egész állatállomány elpusztult télen. A következő tavasz igencsak meleg volt. Aztán Flóki felment egy magas hely tetejére és a hegy mögött északra egy hatalmas fjordot pillantott meg. Így történt az, hogy elnevezte a földet a jég földjének, Íslandnak, és azóta is így hívják. (...) 

Flóki Vilgerðarson hét maður; hann var víkingur mikill; hann fór að leita Garðarshólms og sigldi þar úr er heitir Flókavarði; þar mætist Hörðaland og Rogaland. Hann fór fyrst til Hjaltlands og lá þar í Flókavogi; þar týndist Geirhildur dóttir hans í Geirhildarvatni. Með Flóka var á skipi bóndi sá, er Þórólfur hét, annar Herjólfur. Faxi hét suðureyskur maður, er þar var á skipi. 
Flóki hafði hrafna þrjá með sér í haf, og er hann lét lausan hinn fyrsta, fló sá aftur um stafn; annar fló í loft upp og aftur til skips; hinn þriðji fló fram um stafn í þá átt, sem þeir fundu landið. Þeir komu austan að Horni og sigldu fyrir sunnan landið. En er þeir sigldu vestur um Reykjanes og upp lauk firðinum, svo að þeir sáu Snæfellsnes, þá ræddi Faxi um: "Þetta mun vera mikið land, er vér höfum fundið; hér eru vatnföll stór". Síðan er það kallaður Faxaóss. Þeir Flóki sigldu vestur yfir Breiðafjörð og tóku þar land, sem heitir Vatnsfjörður við Barðaströnd. Þá var fjörðurinn fullur af veiðiskap, og gáðu þeir eigi fyrir veiðum að fá heyjanna, og dó allt kvikfé þeirra um veturinn. Vor var heldur kalt. Þá gekk Flóki upp á fjall eitt hátt og sá norður yfir fjöllin fjörð fullan af hafísum; því kölluðu þeir landið Ísland, sem það hefir síðan heitið.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.